Birdcage (madárkalitka) fátyol saját kezűleg 1.

A netet barangolva nézegettem, hogy milyen frizurám legyen. Szebbnél szebb hajkölteményeket találtam, de a legtöbb mind hosszú hajat igényelne. Én viszont rövidhaj párti vagyok :) 

Aztán a fátyol kérdés is ott lógott a fejem fölött, de egyik típust sem éreztem a magaménak. Akkor döntöttem el, hogy nem lesz fátylam. De aztán mégis ott maradt a bogár a fülemben és nem hagyott nyugodni a dolog. Végül rátaláltam a Birdcage (madárkalitka) fátyolra és éreztem, hogy ez az én stílusom! 

Ekkor jött a probléma, hogy hogyan jussak hozzá. Lehet rendelni az angolszász országokból, de ki tudja milyen állapotban érkezne meg. Tehát nyakamba vettem a netet és alámerültem a fátyolkészítés rejtelmeibe! 

Az alábbi receptet nyugodtan tudom ajánlani varrni nem tudó menyasszonyoknak is. Én sem tudok ügyesen varrni, mégis szépen sikerült. 

Hozzávalók:

1 m francia hálótüll (pontosan nem tudom a magyar nevét French veil netting)

Ez a legproblémásabb része a dolognak, mert Magyarországon nehéz beszerezni. Nekem végül a vaterán sikerült rendelnem.  Külföldön több szélességben létezik 9" (~23 cm), 12" (~31 cm) és 18" (~45 cm) széles. Nekem egy 12" széleset sikerült szereznem, ami pont megfelelt, mivel az arcomat csak félig takaró fátylat szerettem volna.

Amivel én dolgoztam:  1 m 12 hüvelyk széles ekrü színű francia hálótüll (2850,- ft/m)

1 db fésű, amire rögzíteni lehet a fátylat (100,- ft/db)

Sokan fémet írnak, de nekem a súlya miatt inkább a műanyag jött be. Mivel a hajam nagyon sötét barna, ezért én fekete fésűt választottam, ami szinte teljesen eltűnik a hajamban. A hajban rögzítésről később írok.

Átlátszó cérna (vagy nagyon vékony damil)

Én a COATS cérnáját használtam, amit bármelyik rövidárú boltban be lehet szerezni. Az előnye a fehér cérnához képest, hogy amikor a fátylat a fésűre rögzítettem, akkor a fésű színétől sem ütött el a cérna, és a fátyolban is láthatatlan.

Tű, olló

Elkészítés:

Alapvetően egy csomót böngésztem ebben a témában és elég kevés olyan honlapot találtam, ahol az egész elkészítés lépésről-lépésre le lett volna írva. Magyarul, meg egyáltalán nincs ilyen. Ezért készült el ez a bejegyzés

A legnagyobb segítségemre egy amerikai blogger volt, aki nagyon használható segédletet tett fel:

http://madebymaryann.blogspot.com/2008/04/birdcage-veils-and-how-to-make-one-part_20.html

Aki angolos, annak ajánlom figyelmébe ezt a linket.

Az első lépés mindenképpen az álmodozás :) Érdemes nézelődni a neten, hogy milyen modellek vannak fenn, mert a variációk tárháza szinte végtelen. Amit feltétlenül érdemes meglátogatni az ez az oldal:

www.bridcageveils.com

Amikor már megvan az elképzelés, akkor lehet nekifogni.

Első lépésként vegyük szemügyre az anyagot. Van neki szép vége és vágott  vége. Mindenképpen úgy kell megcsinálni a fátylat, hogy a szép vége essen az arc elé és ne a vágott!

A következő lépés, hogy ki kell találni a fátyol rögzítési helyét! Az én esetemben ez bal oldalon a fülem mögött és fölött

Ezután a méteres tüll darabot a fej köré kell mérni. Fontos beleszámolni, hogy milyen lesz a frizura, mivel ez módosíthatja a fátyol bőségét.

ARANY SZABÁLY: elvenni mindig lehet az anyagból, de toldani nem!

Nekem kb 76-78 cm volt a kiindulási hossz. Ezt a darabot a következő ábrák szerint szabtam  tovább.

Ez gyakorlatilag a forma, de a varrás során még alakulhat, mivel a fejformára és a frizurához kell a végén illeszkednie.

A varrás a lenti ábra alapján megy. A rögzítő fésűt hozzá kell varrni az anyag egyik sarkához . Ahhoz a sarokhoz, ahol az arc elé kerülő szép vége és az egyik vágott vége találkozik a tüllnek. Innen kiindulva, fel-le öltésekkel minden rombusz sarkát érintve kell végig haladni a széleken: vágott szél, nem arc elé kerülő szép vége, majd a másik vágott széle.

Ezután a cérnaszál meghúzásával kell összeállítani a fátylat és a fésű még szabad végéhez rögzíteni a varrás végét. Mielőtt a rögzítést végezzük mindenképpen fel kell próbálni a fátylat, mivel elképzelhető, hogy ezt a varrós lépést meg kell ismételni, az anyagból el kell venni, mert túl pufi a fátyol. Ugye az elején írtam, hogy elvenni mindig lehet az anyagból, de toldani nem, tehát érdemes az elképzeltnél kicsit nagyobbra venni az elején… Főleg ha valakinek nem fátyolkészítő a szakmája :) mint ahogy nekem sem! Én egyébként nem vágtam később az anyagból, hanem feltűzéskor lecsattoztam a felesleget.

Amikor rögzítettük a varrást, akkor gyakorlatilag készen vagyunk. Nyilván nem csak natúran szeretnénk viselni a fátylat, hanem valamilyen díszítővel szeretnénk kiegészíteni. Ennek az elkészítése a következő bejegyzésben lesz!